Sportos hacukába bújtatták a modellfrissített Jazzt, mely a harmadik generációt tapossa, megtartva ismert előnyeit és nyűgjeit.

Kifejezetten jól áll a mosógépformájú Jazznek a Dynamic csomag, amitől egyszerre lesz sportosabb és férfiasabb megjelenésű a kicsit több mint 4 méter (4051 mm) hosszú Honda. Komolyságot próbálnak csempészni az összképbe a fekete kiegészítők, úgymint a felni, tükörházak, lökhárítóbetétek, vagy éppen az áldiffúzor. Már a békalámpák és óriási kamu légnyílások elhagyása is okos lépés volt a japánok részéről, jó irányba reszelték a formát – habár mindez egyéni meglátás, forma tekintetében hiábavaló lehet az univerzálisnak gondolt állásfoglalás.

Az utastér és a helykínálat szerencsére maradt óriási, ahogy a praktikumból sem vettek el a mérnökök, legyen szó akár a hátsó üléspad felhajthatóságáról (a jól ismert Magic Seats ülésrendszer). A lábtér a második sorban is pazar, a csomagtér 354 literes és akár 1550 liternyi cuccot is tömhetünk a Jazzbe, ha tetőig pakoljuk döntött ülésekkel. Az anyaghasználat vállaltan kisautós, többnyire kopogós és fényes műanyagok uralják a kabint, üdítő kivétel a bőrrel vont kormány és váltógomb a gusztusos piros varrással. Utóbbiból jutott a jól formázott háttámlájú ülésekre is, melyek ülőlapja hosszútávon nem túl kényelmes, túlságosan vízszintes pozícióban vannak.

Honda Jazz Dynamic 1.5

Régi és kellemetlen japán szokás, ami a Jazzből sem maradt ki, miszerint csak a vezető felőli ablak automata, és ugyan van könyöklő, de elég szerencsétlen helyre került, így tényleg csak akkor jutottam el a használatáig, ha kellően sok időt töltöttem a Jazzben és „eszembe jutott”, hogy ilyen is van – valahogy nem adja magát zsigerből. Ugyanez mondható el a Honda Connect nevezetű infotainment kütyüről, aminek menüje a márka többi modelljéhez hasonlóan zavaros, a rendszer kezelése nem felhasználóbarát, így maradtam annyinál, hogy szimpla Bluetooth összeköttetés révén kihangosítottam a telefont, mellőzve az internetkapcsolatot és különféle alkalmazások futtatását.

Honda Jazz Dynamic 1.5

Hogy mennyire tágas a Jazz? Ez a friss – amerikai – spot szerint az egész házat magunkkal vihetjük benne…

Az első generáció óta bevett erényeket olyan asszisztensekkel próbálják a mai szintre emelni, mint a sávelhagyás figyelmeztető, táblafelismerő, városi vészfékasszisztens, vagy a ráfutásos ütközésre figyelmeztető rendszer, ami hajlamos túlbuzgóan végezni a dolgát. A mindennapok praktikumát fokozza a hegymeneti elindulássegítő, az esőérzékelős ablaktörlő, vagy az olyan fogás, mint az A oszlopban kialakított kis ablakok, „szélesítve a látókörünket”.

Sportos formához sportos tartalom, és a papíron szereplő adatok szerint nem is fogunk csalódni. 1498 köbcentis, négyhengeres, golyóálló szívómotor 130 lóerővel és 155 Nm nyomatékkal, 8.7 másodperces gyorsulás, és 190 km/h végsebesség. A Jazz saját tömege mindössze 1104 kiló, amit könnyedén mozgat az erőforrás, amennyiben kellően kilendül a fordulatszám mutatója. Maximális teljesítményét 6600-as fordulaton produkálja, tehát a piros tartomány közvetlen szomszédságában, a hatfokozatú váltó jól megvezetett és kellemes darab, de az áttételek nagyon rövidek, így autópálya tempónál már fárasztó a motorbúgás – egyértelműen városi és országúti zsivány a Jazz, amivel a relatív élvezetes kanyargás sem kizárt a feszes/pattogós futómű és a közvetlen, a végállások között kettő és felet forduló kormány révén. Fogyasztása hajszolva is visszafogott, 6.2 literben állapodott meg a teszthét alatt.

Honda Jazz Dynamic 1.5

Csodát tehát nem sikerült tenni a Jazz-zel: megőrizte régi előnyeit és azt, amitől annyira szerethető modell, de a teljes értékű modernizációhoz több kell annál, hogy belepakolnak pár asszisztens és egy 7 colos érintőképernyőről kezelhető infotainmentet. Részemről maximum a jobb forma szól egy új egyed megvásárlása mellett, ráadásul vételára – ezzel a motorral és felszereltséggel, extrák nélkül – sem túl kedvező a maga 4 999 000 forintjával. Némi túlzással és más olvasattal: befektetésnek sem rossz, hiszen jól tartja az árát, ami szintén nem véletlen.