Ennyi kérdés még talán sosem fogant meg bennem tesztautó esetében. Annyira megosztó az X6, hogy alapból elbizonytalanítja az embert, pedig valahol legbelül, odabent érzed, van racionalitás a történetben. Kérdés, keressük-e, és nem lenne jobb egyszerűen átadni magunkat az elemi ösztöneinknek?

Szokták mondani, hogy vannak autók, amelyek messziről hirdetik a tulajdonos hovatartozását, személyiségét, társadalomban betöltött státuszát. Kérem, az X6-os nem hirdeti, hanem arcon csap, szembeköp, megmarkolja a nyakadat, hogy tudtodra adja, miről is van szó. Nem tehet róla. Megbélyegezték - mit bélyegezték, billogozták! -, ezt az istenért sem tudja lekaparni magáról – Közép-Kelet Európában. Ez van. Gyorsan jött a (vad)kapitalizmus, az ízlés nem tudott egyszerre fejlődni az anyagiak tobzódásával, mifelénk az erősebb kutya b*szik, avagy minél nagyobb, feltűnőbb, annál jobb.

BMW X6 M50d

Kicsit sajnálom az X6-ot. Ha vetünk egy pillantást a BMW palettájára, kétségkívül hozzá tapad a legtöbb előítélet, röpködnek a negatív gondolattársítások, ha meglátunk egyet az utcán. Pedig ő nem tehet semmiről. Mint egy mesefigura, akinek a gonosz szerepe jutott, mindenki fújol rá. Obey, a nyúl A kis kedvencek titkos életéből. Az elázott állatok ura, aki csak egy szerető gazdára vágyik, derül ki a fináléban, de ezt agresszivitással, gyűlölettel leplezi.

Mit tehet az X6-os arról, hogy a 4909 milliméteres hossz és az 1989 milliméteres szélesség ellenére meglepően szűkmarkúan bántak a beltér méretével? Semmit. A BMW-nél kiadták, játszatok szabadon a tervezőceruzával, ez nem egy X5, nem SUV, hanem SAV, pazaroljatok, legyetek nagyvonalúak! Sportos kupé magaslati levegőben, 2260 kg önsúllyal (90 százalékos üzemanyagszint és 75 kilós sofőr esetén, alapfelszereltséggel) és 20 collos felnikkel, elöl 275-ös, hátul 315-ös Dunlop abroncsokkal. Van állása. Állása? Uralkodik, teret foglal, eltipor. És még nem is fekete vagy fehér, amivel végképp gettórobbantó, hanem egész visszafogott szürke, M-es köntösben ugyebár.

BMW X6 M50d

Odabent élénk ellentét, a Korallpiros Dakota bőrkárpit égeti a retinánkat. Hatásos, az biztos. Az ülések pedig pazarok. Talán mondani sem kell, hisz BMW-ről van szó, ráadásul feláras komfortülések, rengeteg állítási lehetőséggel. A tetővonal kupésan lejt, ebből fakadóan a kocsi méretéhez képest kevés a fejtér a hátul, de azért nem kell aggódni, átlagos felnőttek jól meglesznek, csak ne akarjanak nagyon tehénkedni.

A felhasznált anyagokra természetesen nem lehet panasz, ahogy az összeszerelésre sem, minden felületet öröm megérinteni, hangulatvilágítással dobjuk fel este a kabint, a hasznos tételek között pedig van Head-Up Display, a manőverezést segítő tolatókamera és 360 fokos felülnézeti képet biztosító Sorround View rendszer. El ne felejtsék kipipálni utóbbiakat, mert gyorsan le lehet bombázni manőverezés közben a nagy testet, ha nem vagyunk hozzászokva, plusz haránt irányba és hátrafelé azért a kasztni sem a legátláthatóbb. Ha már dobáljuk a százezreket, tessenek költeni 416 ezret napfénytetőre is – ez kimaradt a tesztautóból -, sokat dob a beltér hangulatán. A kormányfűtés 83 200 forintos árát már a félig teli malacperselyből is összekaparjuk.

BMW X6 M50d

Sorhat, három turbó – készül a négyturbós dízel is a bajoroknál -, 3 liter, 381 lóerő és 740 Nm. Ördögi számsor ez, ráadásul a nyomatékhegyomlás már 2000-től tettlegességig fajul. Mint egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró gyorsított felvételen, úgy indul meg az M50d, szürreálisat lép a nagymalac. Sport vagy Sport+ módban a hangja is egyre mélyebb tónusba vált, és de alapból sem „kerreg” csúnyán. Hidegen, alapjáraton nyomokban dízelhangot tartalmaz, de aki emiatt sír, az nagyon benézte a házszámot. Gyári adatok szerint 5.2 másodperc alatt van százon, de az összhatás a lényeg, nem a száraz adat.

Egyenesen menni, azt nagyon szeret, és tud is. 250-nél leszabályoz, de addig megállíthatatlanul hasítja, vagy inkább tolja maga előtt a levegőt – és le a forgalmat az autópályán. Semmi tahóság vagy fénykürt, automatikusan húzódnak le előled a belső sávból, hiába mész szabályos tempóval – ami felettébb nehéz. (Utoljára a Ford Rangerrel volt részem hasonlóban.) 130-nál 1900-at se forog a motor, a nyolcsebességes automata remek alkotóeleme a hajtásláncnak, hiszen gyors, okosan kapcsolgat. Kanyarokban már nem brillírozik annyira: dögnehéz, magasan a súlypont, és az M sportkormány ugyan pazar fogású, de elég semmilyen érzéssel és visszajelzéssel szolgál. Inkább közlekedésre, semmint sportolásra szánták. A futómű nem szereti a durvább úthibákat, a nagy kerekek „tudnak ütni”, ami eljut az utasokhoz. Sima út és országúti bombázás, vagy autópálya való az X6-nak. A 85 literes tank révén elég messzire juthatunk, a 10.1 literes átlagot pedig már-már barátinak nevezném, tekintettel minden paraméterre, na meg a jobb lábamra.

BMW X6 M50d

27 198 000 forintról indul az X6 M50d ára, pikkpakk fent is vagyunk 33 300 000 környékén, ha a tesztautó közelébe akarunk férkőzni.

Tényleg nem érted. Mi értelme van ennek az egésznek? Kell az emberiségnek az X6? A válasz talán nem, de a teszthét és az együtt töltött 1160 km alatt kicsit elbizonytalanodtam. Benne lenne a TOP 10-ben, ha szabadon válogathatnék? Talán nem, talán igen.  Ha a pőre technikát nézem, le a kalappal előtte. Praktikum? Itt már azért remeg a léc. Mindennapi használhatóság? Nem mondom, hogy a legerősebb pontja. Akkor?

Drogként formálja tudatot, érzed, ahogy átveszi a hatalmat feletted, és ha nem vigyázol, könnyen eluralkodik rajtad. Pedig van középút. Lehet vele normálisan menni, emberként viselkedni, beengedni másokat, elsőbbséget adni – néztek is párszor rendesen, kétszer meggondolták, hogy élnek-e a lehetőséggel. Csak egy szerető gazdira vágyik, semmi több.

 

Forrás: Auto-Live

Légy a részese valami nagy dolognak

BMW X6 M50d Teszt