Az új Vitara jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy remekel a piacon.

Az új Vitara jól sikerült, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy remekel a piacon. A legolcsóbb változat a szívó egyhatos GL felszereltséggel 4 490 000 forintért, de az extrákkal jobban megszórt GL+ is ötmillió alatt van a 4 810 000 forintos árával. Ezek a belépők, és nyújtják a Vitara azon erényeit, amivel kiérdemelte a bizalmat: divatos, praktikus, és - vélhetően – ugyanolyan elnyűhetetlen, mint a gyártó többi terméke. És ugye Esztergomban szerelik össze, ne felejtsük, így eleve egy hatalmas piros ponttal és szerelemfaktorral indul az osztályozásnál.

Az utóbbi időben két fontos újdonság érkezett a kocsihoz: a 1.4 literes Boosterjet turbómotor, és a kicsit kacifántos rövidítéssel – 6TCSS – megbélyegzett duplakuplungos automata váltó. Nem nehéz kitalálni, ezekkel rögtön más ligában játszik a Vitara, az árlista másik végén találjuk magunkat. A Suzuki ezzel azt üzeni, hogy immár náluk is találunk modern extrákat és technológiát, és van alternatíva márkán belül azok számára, akik megrögzött suzukisok, de többet akarnak, és ezért hajlandóak többet is fizetni.

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt

Kezdjük a Vitara S-sel, ami a közvetlen befecskendezéses turbóval szerelt változatot takarja, és ahogy a neve is jelzi, a sportos ízlést szolgálja. Kívülről a fekete felnik, az öt rekeszes hűtőrács – amin levegő nem áramlik be, csak dísz -, és a piros keretes LED-ek árulkodnak a modellváltozatról. Jól áll neki a morcosítás, és az is biztos, hogy a tesztautó feketéje helyett egy világosabb árnyalat valamivel jobban átadná az üzenetet. Az utastérben a piros cérnával varrt kormány, ülések, és váltószoknya tűnik ki, kellemes részlet, hogy a LED lámpa színes betétje rímel az utastérben alkalmazott díszítésekre.

Be kell vallanom, engem elsőre megfogott a hangulat: nem akar több lenni annál, mint ami, és tökéletesen eltalálták azt a szintet, amikor nem kelt hiú reményeket egy túl sportosra vett tálalás, amit később nem támaszt alá a menetteljesítmény. A Suzuki egy kompakt és hatékony erőforrásról beszél alacsony fogyasztással és vezetési élménnyel. A méretcsökkentést szolgálja, hogy turbót például a leömlővel együtt a hengerfejbe integrálták, ami nem mellesleg a turbólyuk csökkentésére is pozitív hatással van. 140 lóerőt és 220 Nm-t produkál, 1185 kilós kasztnit kell mozgatnia – jól csinálja.

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt

Teljesítményleadása egyenletes, szépen autózható erőforrás. Semmi hevesség, helyette egy kellemes karakter. A gyári adatok szerint 10.2 másodperc alatt van százon, amitől ugyan nem esünk hanyatt manapság, de érzetre pont olyan, mint amit várunk tőle a kinézete alapján: sportos, nem sport. A maximális teljesítmény eléréséhez 5500-ig kell forgatni, amihez van kedve, de a nyomatékcsúcs már 1500-tól megvan, tehát alul sem szenved erőhiányban. Fürge városi „sávhuszár”, országúti előzéseknél is helytáll az S.

Téli hidegben (2-3 Celsius), hajtós és nagyrészt városi használattal 7.3 litert fogyasztott, ami elsőre talán nem tűnik kimagasló értéknek, de tegyük hozzá, hogy egy állandó összkerekes, magas felépítésű szabadidő-autóról van szó.

A hatfokozatú kézi váltó remek darab: pontos, jó kapcsolási érzettel és megvezetéssel. A kormány sajnos nem a legjobb társ a sportoláshoz, ahhoz kicsit pontatlan és szirupos érzést kelt, míg a futómű inkább kényelmes, mint sportos; tökéletes társ a mindennapi „testedzéshez”, nem érezzük úgy, hogy folyamatosan kínpadon vallatnak az úthibák. Ha az AllGripet Sport állásba tesszük, akkor a Vitara is kapatósabb, érezhetően jobban játékba kerül a hátsó tengely.

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt

A tesztben szereplő mindkét Vitarára jellemző, hogy négy felnőtt kényelmesen utazhat benne, a 7 collos kijelzőről kezelhető szórakoztató rendszer működése gyors, a menürendszer pedig egyszerű és átlátható. Gyorsan létre lehet hozni a Bluetooth kapcsolatot, türközhetjük a készüléket a MirroLink révén, a navigáció is szépen teszi a dolgát egyértelmű jelzésekkel. Kilóg a sorból a ráfutásgátló, ami idegesítő ricsajjal figyelmeztet és túlságosan vészmadár, hiába a két fokozat. A radaros tempomat három követési távolságot tesz lehetővé, meglepően jól kezelte és reagált az autópályás forgalomra.

Ha már autópálya és utazás, akkor egyhatos dízel és automata váltó. A fokozatok száma itt is hat, a kormányon megjelent két fül is a fokozatok kapcsolgatásához, amennyiben így hozná kedvünk. Csendesen kel életre az öngyulladós egység, a start-stoppal folytatott összjátéka sem rondít bele a kialakult képbe. Szabályos autópálya tempónál 2300-at forog - a Boosterjet közel háromezret -, ilyenkor a menetzaj emlékeztet arra, hogy ára van a könnyű kasztninak – kicsit több zajszigetelést is elbírna a kabin.

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt

A 320 Nm 1750-es fordulattól adott, nyomatékból autózható, de az automata mintha nem tudná, hogy ott az a bizonyos „nyomatékadag”, szereti a kelleténél kicsit tovább pörgetni a motort. Kár, mert egyébként gyorsan vált fel és le, megvan benne a potenciál, hogy kéz a kézben járjon a motorral, de sajnos hajlamos a „kilengésre”.

A dízel Vitara végsebessége 180 km/óra, 12.4 másodperc alatt van százon, fogyasztása 5.9 liter szintén AllGrip hajtással. Fajtájából és a kis hengerűrtartalomból is következik, hogy elég lassan melegszik be, a budapesti reggelen és 0 Celsius közeli hőmérsékletben jó negyedóra kellett neki, hogy beálljon a vízhőfokmérő – 11. kerületből be a Nyugati térhez, 7 kilométeres táv. Aki túlnyomórészt városi használat céljából gondolkodik egy Vitarában, nem biztos, hogy a dízelt kell választania, mivel a rövid távolság és a hideg használat nem az ő felségterülete. Fordul a kocka, ha sokat ingázunk, a hétvégéken rendre leugrunk a nagyszülőkhöz vidékre, vagy rendszeresen utazunk több személlyel, nagyobb terheléssel – akkor a DDiS a tökéletes partner, pláne a kapcsolgatásoktól megkímélő automatával.

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt

Mint fentebb már említettem, a kényeztetésnek bizony ára van – minden gyártónál. A Vitara alapvetően remek ár-érték arányát eléggé rontja a fényűzés. A Vitara S 4WD manuális váltóval 6 810 000 forinttól vihető haza listaár szerint, míg a dízel 7 710 000 forint. A panorámatető felára 250 ezer lenne, ha tovább extráznánk, a kéttónusú festés további 180 ezer. (Talán nem véletlen, hogy igen kevés Vitarát látunk naptetővel, nekem sem volt hozzá eddig szerencsém.) Egy ilyen árszinten mozgó autónál például már joggal várnánk el minőségibb anyagokat, ajtóborításokat.

Személy szerint az S-ből elhagynám a 4x4 hajtást, ezzel máris hatszázezret spórolunk, és további kedvezménnyel nem lehetetlen beszorítani 6 millió alá. A Vitara már amúgy sem egy kemény terepes – ezt sejteti az is, hogy önhordó kasztnit kapott -, az S meg a már sokat emlegetett sportosság jegyében fogant. Maga a konfiguráció szerintem telitalálat, a motor és a megjelenés is passzol a kocsihoz.

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt

A dízel már más tészta, esetében jobban el tudom képzelni az AllGrip létjogosultságát, talán gyakrabban vágunk neki a kaptatóknak és csúszós domboldalaknak kirándulások és országjárások alkalmával - vagy a felázott telekre kéne bejutni valahogy. Kényelmes és minden fronton magabiztosan teljesítő autó a Vitara, a dízel-automata kombinációval pedig ideális a higgadt, "kontempláló" autózáshoz, és felesleges lenne tagadni, hogy fogyasztása komoly érv mellette. A Vitarát elrontani ugyanis sehogy sem lehet, maximum még jobbá tenni.

Forrás: Auto-Live

Légy a részese valami nagy dolognak

Suzuki Vitara S és 1.6 DDIS 6TCSS Teszt