A fent említett "gazdaságos kiszerelés" az 1.5-ös dízel, amihez tavaly volt szerencsém, a "zselé" pedig a kisebbik benzines turbó, ami Dávidnál járt. Kérem, mondják meg a kép alapján, hogy ez egy 160 lóerős, azaz a legerősebb Qashqai! Nehéz lesz.

A dízelek világát éljük, így meglepő lehet, hogy a Nissan azzal számol, a nem túl távoli jövőben az új Qashqai-jok felét benzinmotorral értékesítik majd. Egy biztos: az új egyhatos turbó komoly előrelépés a korábbi csúcs, a 2 literes szívóhoz képest.

A Qashqai csendes, többek között annak köszönhetően, hogy a benzinesben ugyanazt a szigetelést használják, mint a zajosabb dízel esetében. Inkább komfortos, mint sportos, de ez így van rendjén. Nem egy kanyarvadász, hanem előzésekkel tűzdelt országúti és autópályás közlekedésre való ezzel a motorral-futóművel.

Az autódizájn legfontosabb eleme a lámpa - ezen a ponton nagyon erős a Qashqai. Elöl-hátul szépek a "kacsintók". Az egész forma harmonikus, érett, kitalált hatást kelt. Azt mégsem gondoltam volna...

...Hogy a felnik láttán szólnak át pirosnál, menő a gépem. A nagy kerék mutatós, de nem szereti a hurkákat.

Belül már nincs akkora lendület, mint kívül. Különösebben semmivel sincs baj, tisztességes autóbelső, lehet, csak engem nem mozgat meg annyira. Az ülések hosszú távon is kényelmesek, oldaltartásuk optimális; ahogy az egész autó hangolása, úgy ezek is inkább autózásra, nem csapatásra vannak faragva.

Kedvenc részletek? Hm...Légbeömlők és a műszerfal ívének folytatása az ajtón...