A múzeum épülete a 2021-ben elhunyt korábbi kulturális miniszter, Bratislav Petkovic tulajdonában állt, ám vagyon-visszaszármaztatási folyamat során most visszakerült régi tulajdonosaihoz. Annak ellenére, hogy a szerb főváros a múzeum egyik alapítója, eddig nem találtak megoldást a felbecsülhetetlen értékű járművek további kiállítására, így azok ideiglenesen különböző belgrádi magánparkolókba kerültek. A múzeum csütörtöktől zárva tart.

A három évtizede létező autómúzeumban ritkaságok és érdekességek kaptak helyet, és minden ott található autó vezethető állapotban volt. A legrégebbi kiállítási modell egy motoros Marot-Gardon tricikli 1897-ből, de a múzeumban kapott helyet egy korai, 1905-ös Ford, egy 1925-ös Ford T-modell, egy különleges, 1908-as Charron, egy Lancia Lambda és számos, a harmincas évekből származó autó, például egy Nash. Szintén itt állították ki Jugoszlávia örökös elnökének, Josip Broz Titónak több járművét is, például egy páncélozott Mercedest és egy Cadillacet. A gyűjtemény legújabb darabja egy BMW volt, az az autó, amellyel a halálos merénylet után kórházba szállították Zoran Djindjic szerb miniszterelnököt 2003. március 12-én.

Mivel minden autó vezethető állapotban volt, gyakran használták ezeket filmforgatásokhoz, olyan alkotásokba is bekerültek, amelyek mára kultikus filmekké váltak Szerbiában. A volt Jugoszlávia egyik szimbóluma a Zastava 750-as, a híres Fityó volt, amelyet A versenyző című 1979-es, Dragan Nikolic főszereplésével készült film tett halhatatlanná. Ezt a járművet Jugoszlávia autójának nevezték, és megkerülhetetlenné vált a ma már nem létező ország történelmében.

A múzeumban kiegészítőket is kiállítottak, kerekek, dudák, fényszórók, rádiók, szerszámok, jogosítványok, poszterek, reklámok, rendszámtáblák, valamint az első közlekedési szabályok és törvények voltak láthatók, egyebek mellett annak az autónak a fényszórói is, amelyben I. Sándor jugoszláv király utazott, amikor merényletet követtek el ellene Marseilles-ben, valamint Sreten Kosticnak a személyes holmijai, aki az első szerb hivatásos sofőr, Péter király hivatalos sofőrje volt. Az intézmény fénykép-, dokumentum-, szerszám- és más felszerelések gyűjteményével is rendelkezett, valamint többezer címet tartalmazó könyvtára is volt. Ezek sorsa is bizonytalanná vált.

A belgrádi autómúzeum a Balkán első nyilvános parkolóházában kapott helyet Belgrádban. A helyet 1929-ben az automobilok fenntartására, védelmére és szervízelésére létrehozott első nyilvános parkolóként alakították ki, és a kor legmagasabb szintű műszaki elvárásainak is eleget tett. A parkolóházat Valerij Sztasevszki orosz tervező építette európai, főként párizsi, berlini és londoni mintára.

A múzeumot hivatalosan 1994-ben nyitották meg. Alapítója Belgrád Város Képviselő-testülete és Bratislav Petkovic rendező, drámaíró, volt kulturális és tájékoztatási miniszter, gyűjtő, a gyűjtemény tulajdonosa. Az autómúzeum volt az első parkolóház Európában, amely a kulturális-műszaki védett javak közé került 1997-ben. Egy hasonló építményt Párizsban, a Champs-Élysées-n csak 2002-ben nyilvánítottak védetté.

MTI