Ben Collins a BBC Top Gearjének Stigjeként az egész karrierjét arra építette fel, hogy nagyon jól vezet, nem csoda hát, hogy olyan autók nem létező kulcsát is megkapja, mint az 1976-ban és 77-ben a Forma-1-ben szereplő Tyrrell P34. Akkoriban már eleve nagyon furcsán néztek az F1 autói, de a Tyrrell emelt a téten egy extra pár kerékkel, hatkerekűvé változtatva versenyautóját.
Jó okuk volt azonban erre, a változó szabályzat miatt az autóknak keskenyebb első szárnyat kellett tervezni, mint korábban, így már nem lehetett olyan hatékonyan az első kerekek felett átterelni a levegőt, azok a kerekeknek ütköztek. A Tyrrell ezt hidalta át azzal, hogy a két nagy kereket négy kicsire cserélte, amivel a tapadás is nőtt és az autó is áramvonalasabb lett, 11 km/h előnyt adva ezzel a csapatnak.
Ennek eredménye egy teljesen egyedi kinézetű autó. És milyen vezetni? Collins új Youtube-videójában elárulja: „Az ember azt kívánja, bárcsak sose kellene kiszállni. Ez az autó nem vezeti magát. Ha teljesítményt akarsz kihozni belőle, markánsnak kell lenned. Határon kell fékezni, a nagy és kis kerekek ekkor adnak ki mindent.”
Collins elismeri, ez volt számára az álomautó, és mint minden álomban, itt is vannak csalódások. Kezdésnek elég kényelmetlen, nehéz megtalálni a pedálokat és a bukókeret az ember sípcsontjánál elég nagyot üt, miközben keresi őket az ember. Ráadásul elég kemény vezetni, még ha nagyon nagy élmény is:
„Emiatt csak még jobban tisztelem azokat a pilótákat, akik ezekkel a vadállatokkal kört tettek meg kör után annyi szezonon át, mert tényleg a határon autóztak és folyton azon kellett gondolkodniuk, hogyan lehet a Tyrrellt jól vezetni. Erről az autóról lerí, hogy máshogy kell vezetni, már a kinézete mutatja.”
(Videó a lap alján)
További híreink
