Egy vadonatúj autó megvásárlása nehezebb, mint valaha. Az ellátási lánc korlátai és a félvezetők hiánya által generált rendelkezésre állási problémák mellett az új autót keresők jelentős áremelkedéssel szembesülnek.
Nem csak arról van szó, hogy melyik autót válasszuk, és meddig várjunk rá. Hanem arról is, hogy mennyivel kell többet fizetni ugyanazért az autóért, amit néhány évvel ezelőtt még megengedhettünk volna magunknak.
A helyzet meglehetősen összetett, különösen Európában és az Egyesült Államokban. A JATO Dynamics által végzett kutatás szerint az Egyesült Államokban kapható benzinüzemű járművek átlagos kiskereskedelmi ára (mindenféle kedvezmény, promóció vagy állami ösztönző nélkül) 2015 és 2022 között 14 százalékkal emelkedett. A cég tanácsadója szerint az ár a 2015-ös 39 143 dollárról idén 44 641 dollárra ugrott. Ez több mint 5000 dollár mindössze hét év alatt.
Számos európai országban a növekedés még jelentősebb volt. A Németországban, Olaszországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Hollandiában és Norvégiában egy új autó átlagára 2015-ben 35 500 euró (kb. 14,2 millió forint) volt. Idén júniusban az elérhető autók átlagos kiskereskedelmi ára 44 101 euró (17,4 millió forint). Ez jelentős növekedés, ami azt tükrözi, hogy a gyártók mekkora figyelmet fordítanak a magasabb árú autóipari szegmensekre.
Az olyan országokban, mint például Norvégia, a változás különösen jelentős volt, az árak 42 199 euróról (16,7 millió forint) 68 677 euróra (27,2 millió forint) szöktek fel. Ez 63 százalékos emelkedés, és olyan jogszabályok eredménye, amelyek egyértelműen a belsőégésű autók értékesítésének megszüntetését célozzák. Más piacokon, például az Egyesült Királyságban a brit font leértékelődése felgyorsította az áremelkedést, a 2015-ös 32 247 fontról (14,7 millió forint) 2022 június végére 46 230 fontra (21,2 millió forint).
Ezzel szemben a kínai piacon az elmúlt években csak kis mértékű, 5 százalékos emelkedés volt tapasztalható, főként azért, mert a kínálat az alsóbb szegmensekben terjeszkedett. A mikroautók és a kisebb SUV-k hozzájárultak a 2015 és 2022 közötti szerény áremelkedéshez.
Míg a benzinüzemű autók vásárlása a lakosság nagy része számára már sokkal nagyobb kihívást jelent, addig elektromos társaik sincsenek jobb helyzetben. Norvégiát és bizonyos esetekben Kínát leszámítva a világ többi része még mindig nem engedheti meg magának a ma kapható akkumulátoros modellek többségét. Ha nem lennének az egyes kormányok által kínált ösztönzők, a helyzet egészen más lenne az ilyen autók iránti kereslet növekedése szempontjából.
Általánosságban egy autósnak Európában akár 55 821 eurót (22,1 millió forint) is ki kell fizetnie egy új elektromos autóért. Az Egyesült Államokban még ennél is többet, míg Kínában olcsóbbak a villanyautók. Eltekintve az utóbbi és a nyugati országok közötti nagy különbségtől, a valóság a fogyasztók számára az, hogy az elektromos autók még mindig nem jelentenek komoly költséghatékony alternatívát az emelkedő benzinárakkal szemben.
Az Európában és az Egyesült Államokban értékesítő márkák prémium autóként pozicionálják elektromos járműveiket, a felső kategóriás szegmensekre összpontosítva. Az ezeken a piacokon található kínálat nagy része valójában luxusszedán és SUV, bár ez a tendencia kezd megváltozni az olcsóbb autók, például a kis SUV-k, városi autók és haszonjárművek bevezetésével.
Ennek eredményeképpen az iparág és a fogyasztók előtt nagy kihívás áll, hogy betiltsák a környezetszennyező autókat és népszerűsítsék a tiszta autókat, ugyanakkor valódi költséghatékony megoldást nyújtsanak a tömegek számára. Kína ezt teszi. A Nyugatnak oda kellene figyelnie rájuk.
A cikk szerzője, Felipe Munoz, a JATO Dynamics autóipari szakértője.
Egy hiperritka, mindössze húsz darabban legyártott Bugatti Chiron Sport 110 Ans-t árvereznek el Kaliforniában. A részletekről itt írtunk.
További híreink
