Minden híres modellsorozatnak van legalább egy fekete bárány a soraiban, amit nem szeretnek a rajongók. Durva kinézet, pocsék minőség, gyakran mindkettő. Bizonyos évjáratok egyszerűen nem válnak legendává.
Példák? A hármas Golf , a Ford Mustang 1974-től, a Mercedes E-osztály (W 210), vagy a Porsche 911 996-os szériája, amelyet 25 évvel ezelőtt mutattak be. Sokkolta a rajongókat a vízhűtéssel, a "tükörtojás" fényszórókkal és a középszerű anyagokkal. Csak lassan érik be a felismerés, hogy a 996-os biztosította a 911-es hosszú távú fennmaradását.
A 911 ötödik generációjával, a 996-tal a Porsche 1997-ben merészelt szakítani a léghűtéssel. 34 év után a sportautó-gyártó az új 911-essel ikonjának átfogó átrendezését hajtotta végre, és sürgős feladatokat oldott meg. A hangsúly a gyártási költségek csökkentésén volt, ami az elődnél kezdődött, a más modellsorozatokkal - például az új Boxsterrel - való lehető legnagyobb mértékű alkatrész-kompatibilitás, valamint a frissített biztonsági és kipufogógáz-szabályozás révén.
A 996-os egy nehéz örökséget vett át, de egyben egy új korszak első fejezetét is megnyitotta. Ez már a kialakításban is nyilvánvaló. Már nem a 911 eredeti formatervét használta, hanem a a 911 klasszikus vonalvezetését értelmezi újra, és alacsony, 0,30-as légellenállási együtthatóval rendelkezik.
A 996-os vonalvezetése is a sikeres Boxster modellel közös alkatrész-koncepció eredménye volt. A legszembetűnőbb dizájnelem: az integrált irányjelzőkkel ellátott első fényszórók. Ellentmondásos megjelenésük, különösen a sárga irányjelzőkkel, a "tükörtojás" becenevet eredményezte, és a ráncfelvarráskor visszavettek belőle.
A méretek nagyobbak, mint a 993-asé: az új 911-es 18,5 centimétert nyert hosszában, a tengelytáv 80 milliméterrel megnyúlt, és a modellsorozat történetében másodszor: a karosszéria szélessége három centiméterrel nőtt.
Ez a belső térben is előnyös: a 996-osban több a könyöklőhely és a térérzet is nagyvonalúbb. A műszerfal is új: Az öt kerek műszer formája összeolvad - újabb szakítás a konvenciókkal.
A legnagyobb forradalom a hátsó részen zajlik: a motor lapos boxerkonstrukciója megmaradt - de a léghűtés nem, mivel a motorból hiányoznak a tartalékok az egyre szigorúbb kipufogógáz-szabályozásokhoz. Az újonnan kifejlesztett vízhűtéses rendszer készen állt a jövőre. Ahogy a teljesítményadatok is: a négyszelepes hathengeres 3,4 literes hengerűrtartalmú motor 300 lóerőt vonultatott fel, annyit, mint egykor a legendás 911 Turbo 3.3.
A 3,6 literes motorból a facelift után 320 lóerő jött ki, a 2003-as "40 Years of Porsche 911" jubileumi modellben pedig még 345 lóerő is. A 911 Turbo új vízhűtéses boxermotort is kapott. Ennek kiemelkedő múltja van: 3,2 literes hathengeresként már 1998-ban Le Mans-i győzelemre vezette a 911 GT1-et. A dupla turbófeltöltésnek köszönhetően a szériaautóban 420 lóerőt teljesített. Ezzel a 911 Turbo lett az első Porsche szériamodell, amely átlépte a 300 km/h-s sebességhatárt.
A 911 GT2-ben az erőforrás teljesítménye akár 483 lóerő is lehetett. A kerámia féktárcsákkal ellátott PCCB szintén premierjét ünnepelte az extrém sportautóban, és a GT2 alapfelszereltségéhez tartozott. 50 százalékkal könnyebb, mint az acél féktárcsákkal ellátott fék, és akár 300 000 kilométert is kibír.
Ugyanazzal a motorral, de feltöltés nélkül, a 911 GT3 új korszakot hirdetett: optimális vezetési élményt nyújtott közúton és versenypályán a versenynapokon. Ez szolgált a Porsche egyterű kupáinak alapjául is. A 996-os modell 3,6 literes szívómotorja kezdetben 360, majd 381 lóerőt teljesített. A 911 GT3 RS 2003-ban következett, még élesebb tuninggal. 1997 és 2005 között a Porsche összesen 175.262 darab 996-os típusú járművet gyártott.
Csehországban nagy port kavart egy évekkel ezelőtt lefoglalt, állítólag lopott Mercedes SLR McLaren állapota, mely azóta is a szabad ég alatt áll egy telephelyen. Itt írtunk róla bővebben.
További Porsche-hírek