A haszongépjárművek kulcsszerepet játszanak a legtöbb gyártó stratégiájában, akik a Mercedes-Benzhez hasonlóan ezen a fronton és az autóiparban is tevékenykednek. Valójában az elektromos hajtásnak szinte még érdekesebb kilátásai vannak az árufuvarozásban, mint a személyszállításban.
Ezért még a furgonokat gyártó üzemek is gyakran az elsők között indultak el a hatékonyság és az elektromos energiára való átállás útján, mint például Ludwigsfelde esetében, amely egyike annak a három központnak, ahonnan a Mercedes Sprinter következő, nulla károsanyag-kibocsátású generációja születik.
A Mercedes tevékenysége a brandenburgi Ludwigsfeldében alig több mint 30 évvel ezelőtt, 1991-ben kezdődött, amikor a Mercedes megvásárolta ezt az ipari komplexumot és megkezdte az LN2 teherautó gyártását, amelyhez néhány hónappal később csatlakozott a Vario és a T2 könnyű haszongépjármű.
1995-ben a T2-t az első generációs Sprinter váltotta fel, amely rövid időn belül monopolizálta a gyár kapacitását, amely ma a düsseldorfi gyárral együtt erre a modellre koncentrál.
Ludwigsfelde a harmadik legnagyobb Mercedes-Benz gyár a kifejezetten haszongépjárműveket gyártó üzemek között, mintegy 2000 alkalmazottal büszkélkedhet (ötször több, mint 91-ben) és napi 200 Sprinter kapacitással, amelyből minden alapváltozatot gyárt, összesen 50 000 darabot évente. Több mint 30 év alatt közel 900 000 jármű gördült ki ebből a komplexumból.
A Mercedes-Benz tavaly jelentette be, hogy Ludwigsfelde Düsseldorffal és a dél-karolinai Ladsonban található amerikai gyárral együtt alkotja majd azt a hálózatot, amelyben a Sprinter következő generációja készül. Ez 100%-osan elektromos meghajtású lesz, amely egy új platformra épül, így változatosabb és sokoldalúbb modellválasztékot, valamint a jelenleginél jóval nagyobb teljesítményt és hatékonyságot kínál majd.
Az a döntés, hogy ez a komplexum is bekerüljön a gyárak szentháromságába, ahonnan a népszerű német nagy furgonok evolúciója elindul, egy jelentős, mintegy 1 milliárd eurós, 2016 és 2021 közötti beruházás eredménye. Ehhez jön még 200 millió az intelligens technológiákra a gyár teljes digitalizálásának programja szerint, amely 2025-ben fejeződik be, amikor az új Sprinter gyártása már teljes kapacitással folyik majd.
Kezdetben a gyár már megszüntette a papíralapú dokumentumok használatát, helyükre azonosító rendszerek, tanúsítványok és 100%-ig digitális dokumentumok léptek. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években bevezették az önvezető alkatrész-szállító rendszereket, és a teljes berendezés-összekötési terv első elemeit.
Az RFID-technológia olyan címkéken alapul , amelyek apró azonosító chipeket tartalmaznak, és amelyeket rádióhullámos rendszerek olvasnak le, anélkül, hogy szkennelésre vagy érintkezésre lenne szükség. Ludwigsfeldében az eljárást először bizonyos alkatrészeken, például a visszapillantó tükrökön és az üléseken próbálták ki, majd mintegy 40 alkatrészre terjesztették ki, és kilátásba helyezték, hogy az összes alkatrészre alkalmazzák.
Ez lehetővé teszi annak figyelését, hogy minden egyes alkatrész adott időpontban hol van, és hogy az alkatrészek készletét és rendelkezésre állását valós időben, kézi ellenőrzés és számolás nélkül nyomon lehessen követni. További előnye, hogy rugalmasabbá teszi a gyártást, megkönnyíti a minőségellenőrzést és a gyártás végi ellenőrzéseket, így időt és energiát takarít meg az alkalmazottaknak.
A kísérleti fázisban a tükrökön és üléseken alkalmazott RFID-technológiával hét lépést és a kapcsolódó dokumentumgyártási és konzultációs műveleteket lehetett csak a gyárban kiküszöbölni, amihez hasonló előnyök társulnak az ellátási láncban, mivel az elektronikus címkéket maguk a beszállítók helyezik fel.
Az azonos rádióhullámok által működtetett chipek a gyártás után is megőrzik funkciójukat, így a szervizelés és javítás során ugyanolyan könnyen ellenőrizhetők és kezelhetők. Az RFID-rendszert az összeszerelési műveletekhez használt mintegy 20 önvezető szállítójármű valós idejű nyomon követésére is használják.
Ebben az esetben ez a padlóban elhelyezett jeladók segítségével történik, amelyek a forgalom szabályozásával követendő útvonalra vonatkozó utasításokat továbbítanak. 2018 óta ezt a technológiát optikai érzékelőkkel valósítják meg, amelyek lehetővé teszik, hogy a járművek felismerjék az akadályokat vagy az embereket, és megálljanak.
A különböző termelési részlegek felé egyidejűleg továbbított adatok kezelése egy speciális, "adatsztráda" néven ismert platformon keresztül történik, amelyhez minden rendszer egyidejűleg hozzáférhet, és amely hamarosan lehetővé teszi az adatok megosztását más Mercedes-üzemekkel és -központokkal.
Egy Ferrari F40 egy hétvégi árverésen a saját kategóriájában a legdrágábban kelt el. De jó oka van, hogy rekordot döntött, itt írtunk róla, hogy mi.
További Mercedes-hírek