Igazi diplomáciai földrengés globális szinten: Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatását ennek is lehetne nevezni. A demokrata veterán diplomáciai útja további olaj a tűzre a Kína és Tajvan közötti feszült kapcsolatokban, és növeli a feszültséget az orosz-amerikai fronton is.

A kínai reakció nem váratott magára sokáig: Hszi Csin-ping mozgósította a hadsereget egy sor rakétagyakorlattal Tajvan partjainál, és a Kreml is gondolt a feszültség fokozására, Dmitrij Medvegyev alelnökön keresztül "kolosszális bizalmatlanságról" beszélt az Egyesült Államokkal szemben.

A Nagy Fal kormánya azonban nem csak a katonai fronton mozdul meg, hanem máris szorosabbra fűzte Tajvan feletti gazdasági hatalmát azzal, hogy elzárta a csapokat a természetes homok exportja előtt. Ez a döntés kihatással lehet a globális autóiparra.

Az ázsiai sziget a félvezetők legnagyobb gyártója, a világ összes iparágának technológiai láncának valóságos idegközpontja. A homokembargó jelentősen bonyolítja a helyzetet, mivel ez az elem az a forrás, amelyből a félvezetőből tiszta vezetővé alakított chipek kulcsfontosságú összetevőjét, a szilíciumot nyerik.

A szomszédos Kínából érkező szállítások elmaradása tehát a termelés természetes visszaeséséhez vezetne, ami újabb hiányt és árrobbanást eredményezhetne.
Ez aggasztó forgatókönyv, függetlenül Pelosi kínai látogatásától, és a két ország közötti feszült kapcsolatokat tekintve jó időre destabilizálhatja az ország iparát.

Ezért az amerikai politikus egyik első találkozója Mark Liuval, a Taiwan Semiconductor Manufacturing elnökével volt. A cég a félvezető-világpiac 50 százalékát adja, és vezető szerepet tölt be a 28 nanométer alatti, az autóiparban használt chipek gyártásában.

A cél az, hogy a hazai óriáscégeket arra csábítsák, hogy chipgyártásuk egy részét az USA-ba telepítsék, kihasználva a Chips and Science Act (Chip és tudomány-törvény) előnyeit, amely 52 milliárd dollárt biztosít a chipiparnak, és egy sor adókedvezményt azoknak a szereplőknek, akik úgy döntenek, hogy mostantól az Egyesült Államokban gyártanak. Ez máris beindította az első mechanizmusokat, mivel a TMSC maga is épít egy üzemet Arizonában, és 2024-ben megkezdi a tengerentúli termelést.

A világjárvány okozta félvezetőválság már meggyőzte az Európai Uniót, hogy legalábbis részben elvágja a köldökzsinórt Ázsiával, ezért 2022 februárjában bejelentették a 45 milliárd eurós maximális beruházással az európai chipekről szóló törvényt. A kitűzött cél az, hogy az öreg kontinens a félvezetők piacvezetőjévé váljon, a jelenlegi 9 százalékos világpiaci részesedésről 2030-ra jelentős, 20 százalékos részesedést érve el.

Ennek érdekében Európa a 45 milliárd eurót új vállalatok és nagy szereplők támogatására, új piaci szabályok bevezetésére és más hatalmakkal, például az USA-val és Japánnal való együttműködésre kívánja elkölteni. Jelenleg azonban az erős neveket egy kezünk ujjain meg lehet számolni, a Bosch-sal az élen.

Az amerikai légierő Boeingjének Tajpejből Washington D.C. irányába történő felszállását követő napok és hetek döntő jelentőségűek lesznek annak eldöntésében, hogy a globális autóiparnak szembe kell-e néznie egy második félvezető-válsággal.

Az biztos, hogy a chipek kínálatának legkisebb csökkenése is sújtaná az autóipari ellátási láncot, mivel a chipek legnagyobb szeletét ma a távközlés, a számítógépek és a szórakoztató elektronika adja, amelyek a piaci kereslet 65%-át teszik ki, szemben a 2020-ban az autóipar által regisztrált 8%-kal.


Kipróbálhattuk a Suzuki Acrosst, ami a Toyota RAV4 átcímkézett változataként él a köztudatban, de mennyi közös van bennük valójában? Itt a verdikt.