Ha létezik egészséges rivalizálás az autóipar történetének mélységeiben, akkor az a Mercedes-Benz és a BMW között zajlik. Lehetetlen az egyikről beszélni a másik említése nélkül. Olyan örök riválisok, mint a Renault és a Peugeot Franciaországban, a Ferrari és a Lamborghini Olaszországban, a Ford és a Chevrolet az Egyesült Államokban, vagy a Toyota és a Honda Japánban.

Ez a barátságos verseny jelentős előrelépést eredményezett az autóiparban a teljesítmény, a biztonság és a formatervezés terén. A Mercedes valószínűleg a legjobb motiváció arra, hogy a BMW ne lazítson, és fordítva. E nélkül a erős verseny nélkül a két német gyártó sokkal nehezebb helyzetben lenne, nemhogy a prémiumautók piacának csúcsán tartaná a pozícióját. A verseny mindig jó dolog.

Ma a BMW és a Mercedes-Benz a világ legnépszerűbb prémium autómárkái. Sok autós vágyik arra, hogy ezeknek az autóknak a tulajdonosa legyen, és ez meg is látszik az eladási statisztikákon. Együttesen közel 4,3 millió járművet adtak el 2021-ben, ami a globális prémium- és luxusautó-eladások 40 százalékát teszi ki.

Bár a két gyártó hagyományosan nagyon hasonló volt, ha technológiáról és innovációról van szó, ebben a tendenciában kezd változás bekövetkezni. Tavaly például a BMW megelőzte a Mercedest és a világ kedvenc prémium autómárkája lett, köszönhetően a 2020-as volumenhez képest 9 százalékos növekedésének. Ezzel szemben a Mercedes-Benz (a Smart  és a furgonok nélkül) 5 százalékos visszaesést könyvelhetett el.

A BMW profitált a legnépszerűbb modelljei iránti növekvő keresletből, míg a stuttgarti márka szenvedett az öregedő C-osztály és E-osztály miatt. A BMW növelte eladásait Kínában, Európában, az Egyesült Államokban és Japán-Koreában, míg a Mercedes ezen a négy piacon visszaesést könyvelhetett el. Az eladások változásában jelentős a különbség Kína és Észak-Amerika esetében, ahol 8 százalékos, illetve 21 százalékos növekedés áll szemben a 3 százalékos, illetve 1 százalékos csökkenéssel.

A tavalyi eredmények részben a két vállalat eltérő stratégiájával magyarázhatók. Az elmúlt évtizedben a Mercedes minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy csökkentse vásárlói bázisának átlagéletkorát. Az A-osztály, a CLA, a CLS és a kupé-eredetű változatokkal kiegészített SUV-kínálat bevezetése ennek a változásnak az eredménye. Úgy tűnik, ezek a döntések meghozták gyümölcsüket, hiszen a Mercedes ma már nemcsak fényűző, elegáns szedánjairól, hanem sportosabb teljesítményű járműveiről is ismert.

A BMW-nek soha nem volt ilyen problémája. Riválisa történelmi pozicionálásával ellentétben a bömösöket egyre inkább a teljesítményhez társították a prémium szegmensben. Éppen ezért az elmúlt években kevés változás történt a stratégiában. Mostanáig.

A legfrissebb adatok alapján úgy tűnik, hogy a BMW most agresszívabb megközelítést alkalmaz, míg a Mercedes továbbra is a konzervatív utat járja. Íme néhány egyértelmű példa erre a kialakulóban lévő különbségre: a BMW iX, a 4-es sorozat második generációja, valamint a nemrégiben megújult BMW 7-es sorozat. Ezek olyanok voltak, mint az atombombák a közösségi médiában, mindenféle párbeszédet generáltak jóban-rosszban. Közben láthattuk, hogy a Mercedes legújabb modelljei hogyan követik az evolúció kontra forradalom koncepcióját.

Még nem tudjuk, hogy a szemléletváltás a BMW vagy a Mercedes számára kifizetődő lesz-e, és mi lesz a globális eladási különbséggel. Lehet, hogy ez a jövőben kulcsfontosságú megkülönböztető tényező lesz, de az is lehet, hogy egyszerűen csak egy újabb ciklus lesz a két ház számára.

A cikk szerzője, Felipe Munoz, a JATO Dynamics autóipari szakértője.


Mindeközben John DeLorean lánya elmondta a véleményét az apja nevével fémjelzett DMC Alpha5-től, de többnyire keresetlen szavai voltak. Itt írtunk róla részletesen.