Úgy tűnik, a sportos elektromos járművek saját, egyedi belső hangzásvilága minden gyártónál követelmény. Ez nem csak az egyébként szinte néma járműtípus lendületes vezetésének izgalmát fokozza, hanem karaktert is ad neki és nagyobb különbséget tesz a különböző elektromos járművek vezetési élményei között, az olcsóktól a Pininfarina Battistához hasonló drágákig.

Mint azt valószínűleg tudjátok, ez a modell szoros rokonságban áll a Rimac Neverával, amellyel közös a platformja, a hajtáslánca és a technológiája. A Battista néhány lóerővel kevesebbet tud, mint a Nevera, és összességében alacsonyabb a végsebessége is, de a Rimacnál sokkal hangulatosabb és, nos, olaszosabban néz ki, így stílusában közelebb áll egy hagyományosabb olasz szuperautóhoz.

A Pininfarina most kiadott egy videót, amelyben részletesen bemutatja a Battista belső hangspecifikációjának filozófiáját, elmagyarázza, hogyan készült, és miért nem csinálták másképp. Mint sok olyan elektromos járműnél, ahol menet közben erős álhangot játszanak le az utastérben (ez általában Sport üzemmódban hangosabbá válik), a Pininfarina a jármű által kibocsátott tényleges motorhangból indult ki, de erre rápakolt.

A hangtervezők elmagyarázzák, hogy a motorzaj fölé egy 54 hertzes mély alaphangot adtak, amely pontosan osztható 432 hertzzel, amely állítólag Giuseppe Verdi zeneszerző kedvenc hangja, és amelyet az emberek hangulatára gyakorolt felemelő hatása miatt vetettek be. A vízben is nagyon egyedi mintákat hoz létre, ha egy azzal teli edényt helyezünk a hangszóróra, amely ezt a hangot játssza, ahogy azt a videón is bemutatják.

Ezt az egyedi hangsávot "Suono Puro"-nak (olaszul "Tiszta hangnak") nevezik, és nem csak az autó 12 belső hangszóróján keresztül szólal meg, hanem ugyanezt a hangot kívül is produkálja egy pár külön erre a célra kialakított külső hangszórón keresztül.


A Hyundai és a Kia remek eladási eredményei alatt egy elég komoly probléma húzódik, itt írtunk róla.