2000-ben a BMW amerikai részlege szerette volna megszakítani a Porsche győzelmi sorozatát, ezért Tim Milner Prorotype Technology Group (PTG) nevű vállalatához fordultak, hogy alakítsanak át egy E46-os M4-as BMW-t, hogy az képes legyen győzedelmeskedni a Grand-AM bajnokságban, amit sokan az amerikai Le-Mans sorozatként is ismerhetnek.

A PTG ezt követően alaposan tanulmányozta a Grand AM sorozat osztályait, melynek során észrevették, hogy a GT-osztályban a vállalat portfóliójának bármely erőforrása szabályosan használható. A PTG végül öt M3 (E46) GTR-t készített, melyek közül a most eladósorba került a 005-ös sorszámot viseli.

Az első három prototípus a 3.4 literes szívómotorral szerelt M3 kompresszoros változata volt, ám a jelenleg eladásra kínált példány egyike annak a kettőnek, amelybe már a BMW M5 (E39) 5 literes szívómotorja került.

A többek között független fojtószelepekkel, félszáraz forgattyúházzal, Siemens vezérlőegységgel, dupla légbeömlővel  és hatsebességes Hewland váltóval is ellátott modell volt az első BMW M3, ami V8-as erőforrással a motortérben tett meg köröket Észak-Amerikában.

Legutóbb a 2003-as Bathurst-i 24-órás versenyen álltak rajthoz vele, akkor 527 kör megtétele után egy felnihiba miatt a harmadik helyről feladni kényszerült a versenyt. Azóta egy gyűjtő kollekciójának darabja, ám hamarosan már más is gyönyörködhet majd benne.


Mindeközben Csehországban valaki összetörte a mindössze öt darabban létező Pagani Zonda C12 S egyikét. A részletekről itt írtunk.