Az 1996. októberi Párizsi Autószalonon bemutatott tanulmány több olyan elemet tartalmazott, aminek bevezetését lehetetlennek tartották akkoriban, ma azonban rengeteg autóban helyet kapott. Ilyen például a hidraulikus és mechanikus kapcsolatok felváltása a számítógépekkel, amelyek lehetővé teszik a modern vezetési segédletek fejlesztését.

„Az elektronika a sofőr parancsai alapján felismeri, milyen állapotot szeretne elérni – gyorsítani, fékezni, kanyarodni, tolatni – és szempillantás alatt eldönti, hogyan tud ennek megfelelni a helyzettől függően, a számítógép ugyanis szenzorok tömkelegéből kap információt a sebességről, a kerék és a motor forgási sebességéről, vagy az út állapotáról” – hangzott a cég sajtóközleménye 25 éve.

Az F-200 Imagination tesztje szimulátoron zajlott, ez ma szintén gyakori az iparban, sőt, 1996-ban sem volt új, a Mercedes ugyanis 1985-ben kezdte el használni az elsőt. Ráadásul volt egy hatalmas, a műszerfal egyik végétől a másikig húzódó képernyő, ami bár eléggé elüt a Hyperscreentől, de volt fedélzeti számítógépe, CD és DVD-lejátszó, visszapillantó kamera és még telefon, vagy internetkapcsolat is.

Emellett a hangvezérlést, az állítható felfüggesztést, az elektromos kéziféket, a gombnyomásra sötétedő üveget, illetve több más technológiát is előrevetített. Az elektronika előretörése egy dolgot, a kormánykereket azonban nem csinált ki, így az itt látott joystickes megoldás nem terjedt el.

Külseje, bár valamennyire felvizezve, de megjelent az 199-es Mercedes-Benz CL-ben. A modell manapság a Mercedes-Benz múzeumában tekinthető meg.


Mindeközben Nagy-Britanniában egy, az üzemanyaghiányon gúnyolódó Tesla-sofőr lett az első számú közellenség egy videója miatt. Hogy mit tett, arról itt lehet bővebben olvasni.