Hamarosan az aerodinamikai kutatások egyik főhelyszínévé válhat, annak ellenére, hogy a Catesby-alagút nem szélcsatorna. Inkább úgy kell rá gondolni, mint egy olyan helyre, ahol a körülmények a lehető legnyugodtabbak és legegyenletesebbek. Ez pedig valóban radikális előrelépést jelent az aerodinamikai kutatások területén.

A legkorábbi szélcsatornákat kutatási céllal építették a 19. században, leginkább a repülőgépek megjelenésével vált szükségessé a mozgó légáramlatok hatásainak tanulmányozása. A Wright-testvérek egy egyszerű szélcsatornát használtak az 1903-as forradalmi Flyer kifejlesztéséhez. Az aerodinamika azonban jóval később jutott el az autóiparba. A korai autók túl lassúak voltak ahhoz, hogy a felettük áramló levegő hatásának részletes megértését igényeljék, amit mind az általában magas, függőleges szerkezetük, mind pedig az őket vezető emberek rovarszórós szemüvegei is jól szemléltettek.

Csak Wunibald Kamm német professzor úttörő munkája bizonyította be a légáramlás tanulmányozásának előnyeit. Ő vezette a világ első teljes méretű autóipari szélcsatornájának építését, amelyet 1930-ban nyitottak meg Stuttgart közelében, és amelyet még ma is használnak.

Az 1938-as forradalmi BMW 328 Kamm Coupé megrövidített fara bizonyította az új tudomány előnyeit, mivel sokkal hatékonyabban működöt, mint a hagyományos 328-asé. Évtizedekkel később, amikor a motorsport az aerodinamikai leszorítóerő korszakába lépett, a szélcsatornák jelentősége ismét megnőtt, bár a gyorsaság miatt szinte minden autót kisebb méretarányban építettek meg és kicsinyített modelleket használtak.