A nyár közepe felé egyre melegebb lesz és az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem kizárt, hogy a hőmérő higanyszála a következő hetekben a 40 fokot is megközelítheti. Emiatt az autók klímája igen fontos, és emiatt a Bugatti nem spórolt, amikor a Chiron rendszerét tervezték.

Bár klímák már 80 éve vannak az autókban, vannak olyanok, amik jobbak, mint mások. Ez a Chironra és altípusaira különösen igaz, hiszen két kondenzátorral és egy kompresszorral működnek. A modellben kb. 9,5 méternyi klímavezeték van és akár 3 kilónyi hűtőfolyadékot is össze tud sűríteni, percenként 2-30 bar közötti nyomással. Ezzel a Bugatti állítása szerint a Chiron klímája egy 80 négyzetméteres lakás légkondija is lehetne.

Bár ez így szép és jó, egy Chironba nem olyan könnyű klímát rakni, mint gondolnánk. Ahogy Julia Lemke, a gyártó mérnöke elmondta, a Bugattik végsebességükről híresek, ez pedig gondot jelent, mert „az átlag autókban a levegő a szélvédő alján érkezik be, de a Bugattinál ez csak 250 km/h-ig van így. Utána negatív nyomás keletkezik, ezért a cég egy külön rendszert tervezett, ami nagy sebességnél is biztosítja a légbefúvást.

A Bugatti áramvonalas felülete is gondot jelent: A Chiron viszonylag lapos szélvédője 21,5 fokos dőlésszöggel rendelkezik, így az autó üvegfelülete 1,31 négyzetméter, kétszer akkora, mint egy hagyományos személyautónak. Emiatt az utastér gyorsabban melegszik, és akkor a panorámatetőről nem is beszéltünk.

A nagy teljesítményű klíma azonban biztosítja, hogy a beltér a külső hőmérséklettől függetlenül kényelmes legyen. Ahogy Lemke mondta, fontos, hogy a kiválasztott hőmérsékletet gyorsan és mindenféle fölösleges zaj nélkül érjék el.


A Bugatti Chironnak rengeteg különleges kiadása készült már, ezek közül a legújabb a Pur Sport, mely elsősorban áramvonalas formájával igyekszik hódítani.