Igaz még más technológiáról volt szó, és a 0-ról 50 km/órára történő gyorsulás is 10 másodpercig tartott.

A Corsa-e közvetlen elődje az Opel Kadett Impuls I volt. A Villámos márka speciálisan városi használatra fejlesztette ki harminc éve ezt a kísérleti járművet, hogy megállapítsa, mennyire felel meg a kor technikája a lakóövezetek forgalmának. Méghozzá úgy, hogy az elektromos gépkocsi helykínálata és hasznos teherbírása azonos legyen a hagyományos Kadettével.

A Kadett Impuls I kifejlesztésében az Opel együttműködött az RWE energiakonszernnel és a SAFT akkugyártóval – ezek mindmáig partnerei a kaiserslauterni üzembe tervezett közös akkumulátorgyártásban. A részletek: száz voltos egyenáramú motor hajtotta az első kerekeket, az energiát nikkel-kadmium telep szolgáltatta. Ezt, az optimális súlyelosztás érdekében, a motorházban, illetve a csomagtartó alatt helyezték el. Súlya 310 kilogramm, térfogata 170 liter, kapacitása 14,3 kWh volt.

A 16 kW/22 LE maximális teljesítményt kifejezetten városi közlekedésre választották. A Kadett Impuls I tíz másodperc alatt sprintelt 50 km/órára. Az ezer kilogramm súlyú kocsi csúcssebessége 100 km/óra volt. 25 százalékos emelkedőt tudott probléma nélkül leküzdeni. Ráadásul a rüsselsheimi e‑Kadett már képes lassításkor visszanyerni a mozgási energia egy részét, ezáltal áramot takarítva meg.

Opel Kadett Impuls

Körülbelül 80 kilométer után nagyjából öt óra hosszan kellett tölteni az akkut. Komfortban és praktikumban nem ismert kompromisszumot a jármű: hasznos teherbírása elérte a  350 kilogrammot (a széria-Kadetté 490 volt), csomagtartójának 330 literes űrtartalma alig tért el a sorozatgyártású modell 390-jétől.

Az Opelnél a Kadett Impuls I további adalék volt a már harminc éve folyó gondolkodáshoz az agglomerációk emissziómentes közlekedéséről. Már a hatvanas évek végén elkészült a Kadett B Stir-Lec I, egy fedélzeti hatótáv-hosszabbítós villanyautó. Utána a legendás Opel GT indult rekordvadászatra, Elektro GT kivitelben.

Az 1968-as Stir-Lec tanulmányterv energiáját tizennégy ólomakkumulátor tárolta. Ezeket a farban elhelyezett belsőégésű Stirling motor látta el állandó töltőárammal – a hatótáv-hosszabbító elve aztán kerek negyven évvel később valósult meg sorozatgyártásban az Opel Amperával.

Az Opel Elektro GT 1971-ben hat világrekordot állított fel a villanyautók között. A becsvágyó projekt mögött a cégalapító Adam Opel unokája, Georg von Opel állt. Két, összekötött villanymotor 88 kW (120 LE) teljesítményével ért el 188 km/órát az Elektro GT. A nikkel-kadmium akku, állandó 100 km/órás sebességnél, szerény 44 kilométeres hatótávot tett lehetővé – akkoriban még ez volt az elektromobilitás nagy hendikepje.

Forrás: Opel