A tudomány jelenlegi állása szerint maximum annyira, mint annak, aki dízeles autót használ.

Valószínűleg mindenki ismer legalább egy olyan embert, aki egészségügyi okokból nem mer a villanyvezetékek közelébe menni, hiába kutatták többször is, évekig a dolgot, és egyszer sem sikerült kimutatni, hogy káros hatásuk lenne.

De mi a helyzet egy villanyautóval, ahol az ember hasonlóan nagy feszültségű vezetékekkel van körülvéve, konkrétan egy hatalmas akkumulátoron ül, egy nagy villanymotor mellett? Van ennek hatása az egészégére?

A villanyvezetékekkel kapcsolatos hasonló aggodalom 1979-ben kezdődött, amikor egy tanulmány azt állította, kapcsolatot fedezett fel a villanyvezetékek közelsége, és a gyerekekben kialakuló leukémia között.

Ezt több hasonló kutatás követte, mindegyik arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti tanulmány eredménye valószínűleg véletlen volt, és nincs ok-okozati hatás a két dolog között.

Mivel a hasonló mágneses terek sugárzását nem ionizálónak találták, azaz nem tud az atomokból iont kiszedni, így elvetették az ötletet, miszerint rákkeltőek.

A kutatók arra is rámutattak, hogy ezzel szemben a közvetlen napfény UV-sugarai, vagy egy röntgenkép megcsinálása pont ilyen káros, ionizáló sugaraknak teszi ki az embert.

2002-ben aztán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett egy jelentést arról, milyen hatással vannak az elektromos, és mágneses terek az emberi testre. Ebben a következő olvasható:

„Kevés olyan kísérleti vagy bizonyíték létezik arra, miszerint a különösen alacsony frekvenciájú mágneses terek közvetlen mutációt okozhatnak az emberi testben, illetve annak sejtjeiben.”

Emellett arról is beszélnek, hogy „a statikus elektromos, és mágneses mezők, illetve a különösen alacsony frekvenciájú elektromos mezők nem sorolhatóak be rákkeltőként.”

Ennek ellenére megmaradt az a tévhit, hogy a mágneses, és elektromos terek egészségügyi problémákat okozhatnak, mivel bár messze nem volt igazolva, a cáfolat sem volt teljes.

2005-ben aztán az oxfordi egyetemen kutató Dr. Gerald Draper és csapata azt állította, hogy igenis találtak közvetlen kapcsolatot a villanyvezetékek kapcsolata és a rák egyes fajtái között, amennyiben az emberek 200 méteren belül laktak egy ilyenhez képest.

Electric car changing on street parking in UK

Ezt a kutatást már közzététele után is sokan kritizálták, és nem igazán változtatta meg a tudományos világ hozzááállását a dologhoz.

A WHO hivatalos álláspontja azonban még mindig az, hogy a mágneses terek „rákkeltőek lehetnek”, és ez nagyjából annyit tesz, hogy az ember egészségi állapotára vagy hatással van az, ha egy elektromos autóban (vagy villamoson, vonaton, trolin, metrón, vagy bármilyen árammal hajtott járművön) utazik, vagy nem. Egyszerűen nem tudni biztosra.

Joel M. Moskowitz szerint, aki a kaliforniai Berkeley orvosi egyetemének családi, és közösségi egészségközpontjának az igazgatója, úgy gondolja, a tény, hogy ilyen aggodalom felmerül, arra kéne, hogy ösztönözze az elektromos autókat gyártó cégeket, hogy minimalizálják az alacsony frekvenciák használatát a villanyautókban, legalább addig, amíg nem tudunk biztosat a hatásukról.

Szerinte egyébként bár rengeteg kutatás folyt eddig a témában, a legtöbbet vállalatok pénzelték, amely rengeteget levon a megbízhatóságukból.

Moskowitz szerint az embereknek a kormányoktól kellene követelnie, hogy ezeket a vizsgálatokat elvégezzék, hogy ezzel vonják ki a részrehajlás esélyét az eredményekből.

2014-ben, a norvég független kutatóközpont, a SINTEF egyszerűen, már a címben kijelentette, hogy „Az elektromos autókban nincs kockázata a mágneses tereknek.”

A kutatást, mely alapján erre a következtetésre jutottak, teljes egészében az Európai Unió pénzelte, és állításuk szerint ez „a legáttekintőbb tanulmány a mai napig, mely az elektromos autók különböző mágneses tereit hivatott beazonosítani.”

Ahogy a cím is mutatja, a SINTEF véleménye a következő:

„Egyáltalán nincs ok az aggodalomra. A különbség a mi, és a korábbi tanulmányok között az, hogy mi figyelembe vettük, mi generál egy mágneses mezőt. A kerekek forgása már maga létrehoz ilyeneket, akármilyen meghajtású autóról beszélünk.”

Hét különböző villanyautót teszteltek, egy benzines, és egy gázmeghajtású mellett. Az elektromos példányokban a mágneses tér az akkumulátor körül, a padló közelében volt legerősebb, fejmagasságban annál tízszer gyengébb volt.

Az egyik nagyobb meglepetés, melyre rájöttek, hogy az elektromos autók, és a benzines, vagy dízeles modellek között nincs túl nagy különbség.

A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy meghajtástól függetlenül minden autó létrehoz mágneses tereket, és bár ezek erősebbek a villanyautókban, nem számottevő ez a különbség, és nem okozhat kárt az utasokban.

És bár ez a tanulmány mintha lezárná a dolgokat, az elektromágneses mezők emberi testre gyakorolt hatásait így is érdemes tovább vizsgálni, főleg, mivel az köztudott, hogy egy nagyon erős mező beindít egyes változást a sejtekben.

Minden nap különböző erősségű mágneses terek vesznek minket körbe, és bár egy ilyen nem feltétlenül okoz kárt az emberben, több, testünket egy időben bombázó hatásnak lehet komolyabb, szemmel látható hatása.

Mindemellett, amennyiben valaki nem olyan szerencsés, hogy egy kabrióban furikázik, a fémváz az ember teste körül összpontosítja ezeket, és igaz ez az olyan rádiófrekvenciás sugárzásokra, mint amit a Wi-Fi, vagy a Bluetooth generál, még ha ezek egy része az ablakokon át, vagy az illesztések között ki is szökik.

Arra is sikerült rájönni, hogy az elektromos autók erősebb egyenáramú mezőt hoznak létre az autó indításakor, vagy amikor komolyabb terhelésnek van kitéve az akkumulátor (például gyorsításkor), illetve töltés közben.

Összességében, ami információnk van a témában, azt nem lehet, és nem is szabad véglegesnek tekinteni. Annak, aki csak munkába menet használja, annak nem valószínű, hogy bármi baja lenne, aki azonban egész napját egy villanyautóban tölti, például egy taxis esetében, nem ennyire egyszerű a helyzete.


Tesla Model Y bemutató