A Gordon Murray által tervezett T.50 egy tonna alatti súlya, és a leszorítóerőt generáló ventilátorai is szemet szúrhatnak az FIA-nak.

Ha van olyan autó, ami a legendás McLaren F1 utódja lehetne – ez nyerte meg 1995-ben a le mans-i 24 órás versenyt -, az a T.50 a Gordon Murray Automotivetól. Egy 3,9-literes V12-es szívómotor van a testében, ami 12 ezres percenkénti fordulatszámnál 650 lóerőre képes, azaz elég komoly egy darab.

A szintén Murray által tervezett McLaren F1-hez hasonlóan a T.50-et is versenyzésre teremtették, szeptemberben már találkozott is az FIA embereivel az elnök azzal kapcsolatban, elindulhat-e a T.50 Le Mans-ban. Ez nagyban függhet a súlyától.

A Gordon Murray Automotive szeretné, ha a T.50 979 kg-os önsúllyal kerülne gyártásba, ez kevesebb a régi Honda Civicnél, és több, mint 400 kilóval könnyebb a McLaren Sennánál. A kategóriának, amit Murrayék megcéloznának, 1245 kg-os minimális súlyhatára van, azaz 300 kilót kellene felpakolniuk az autóra. Murray abban bízik, hogy a cég és a Le Mans szabályalkotói, az FIA és az ACO találnak olyan megoldást, ami megfelelőbb annál, hogy három mázsa holtsúlyt rakjanak az autóra.

Mikor a Road & Track arról kérdezte, elindíthatná-e a nagyobb, Le Mans Hypercar kategóriában a T.50-et, Murray elmondta: „Jó lenne, de a szabályoktól függ. Nem láttam semmilyen végleges verziót belőlük, még alakítanak rajtuk.” Ott a T.50 olyan autókkal küzdhetne, mint az Aston Martin Valkyrie, de a Toyota és a Scuderia Glickenhaus hiperautójával is összemérhetné erejét.

A másik probléma a T.50 leszorítóerőgeneráló ventilátorrendszere. A Chaparral Cars még 1970-ben alkalmazott hasonló megoldást, amit be is tiltottak. Esélytelen, hogy ilyet manapság engedjenek versenyezni. Murray azonban nem aggódik, mert ahogy mondja: „Ha minden balul sül el, akkor építünk belőle 25-öt, és azok versenyeznek egymással. Legalább nem kell lemondanunk a ventilátorokról.”

Galéria: Gordon Murray Automotive T.50