Nehéz beismerni, de a filmeknek az őket gyártó cégek számára egy célja van: minél nagyobb bevételt hozni. Nem volt ez másként a 2001-es, azóta már klasszikussá vált Halálos Irambannal sem, melynek volt technikai felelőse, Craig Lieberman újabb videót tett közzé, melyben ezúttal a szereplők autóinak kiválasztásáról esett szó. Elöljáróban annyit tudni kell, hogy nagyon szűkös költségkerettel dolgoztak az alkotók, eredetileg 25 millió dolláruk volt mindenre (Lieberman elmondja, hogy egy átlag nézettségű filmnek 40 milliós tétel ez), végül sikerült ezt a Universallal 39 millióra emelni, ebből kétmilliót szánhattak az autókra, és azok átalakítására.

A filmhez legalább 40 autóra volt szükség, így Lieberman és a stáb újonnan vásárolt modellek helyett használtakat „bérelt ki” tulajdonosuktól, majd további olcsóbb darabokat vettek meg és szereltek át a rázósabb jelenetekhez. A legjobb állapotban lévő kocsik szerepeltek a legfontosabb jelenetekben, míg a legromosabbakat azért rendesen ki kellett pucolni, hogy normálisan nézzenek ki.

Ennek tudatában magyarázza el Lieberman, miért azt a kocsit kapta mindenki, amit. A szűk keret miatt  importált autók ki voltak zárva, sőt, mindegyiküknek Los Angeles környékinek kellett lennie. Lieberman egyfajta „tuning-táplálékláncot” alakított ki, majd a költségek beosztásával, és az autók kiértékelésével biztosította, hogy a főszereplők ezen lánc tetején álló kocsikat kapjanak, kisebb karakterek pedig a kassza kiűrülése miatt Lieberman saját Nissan Maximájával, vagy egy VW Jettával kellett beérniük.