Az elmúlt hetekben több alkalommal is lencsevégre kapták már a tesztelés alatt álló hibrid-hajtású modellt, ám a vastag álcafólia és lepel nem tette lehetővé, hogy megnézzük, pontosan mivel is lesz dolgunk. Ma ilyen problémánk már nincs, a Ferrari hivatalosan is bemutatta a sportautót, amely hat évvel a LaFerrari debütálása után ismét hibrid hajtásláncot kapott.
Az olasz gyártó az autó bemutatásával egy időben azt is megerősítette, hogy a Ferrari történetének legerősebb modellje készült most el. A plug-in hibrid rendszerrel szerelt autó nevében szereplő SF90-ből a rajongók számára az is egyértelművé válhat, hogy kapcsolat van az autó és a Forma-1 között, és valóban így van, hiszen az elnevezés ezúttal is a Scuderia Ferrari 90. évfordulójára utal.
A márka történetének első plug-in hibrid hajtáslánccal kínált modelljét az "extrém" jelzővel illette a gyártó, majd hozzátették, akárcsak korábban, most is erős a kapocs a közúti és a versenyspecifikus F1-es modell között, ugyanis a száguldó cirkuszban megszerzett tudást az utcai autó megalkotásakor is felhasználták.

Nem húzzuk tovább az időt, hiszen szinte biztos, hogy az SF90 Stradale teljesítménye az, ami a legtöbb embert érdekel. Az autó meghajtásáról a 2018-as év legjobb motorjának választott 3.9 literes V8 blokk gondoskodik, amely ezúttal 780 lóerőt présel ki magából. Már önmagában ez is rekord, hiszen ezen egység eddigi legerősebb változata 720 lóerőt állított szolgálatba a nemrég bemutatott Tributo fedélzetén. Jelen esetben azonban a belsőégésű motor mellett három villanymotor is helyet kapott, amik további 220 lóerővel járulnak hozzá az összteljesítményhez, ami így kereken 1000 lóerőben maximalizálódott.
Ezek közül az egyik az MGU-K, amelynek hasonló feladatai vannak, mint az F1-es autó esetében, vagyis a fékezéskor keletkező mozgási energiát alakítja át elektromos energiává, amivel a rendszer plusz teljesítményt nyer. Az olaszok úgy döntöttek, az egység helye a hátsó tengely magasságában a motor és a váltó között lesz, ezért ide került beépítésre. A másik két villanymotor az első tengelyen került elhelyezésre, és külön érdekesség, hogy csak eDrive, vagy más néven tisztán elektromos üzemmódban aktiválódnak. Ezen üzemmódban a végsebesség 135 km/órában lett meghatározva, ám azt nem közölték, hogy maximális teljesítmény mellett mennyi idő juthat a gyorsulgatásokra.

A vezetési módok egyébként egyszerűen, a kormányról aktiválhatók, az 'eDrive' mellett pedig megtalálható az autó indításakor alapértelmezett 'Hybrid' opció is, amely a rendszer hatékonyságát szem előtt tartva aktiválja, vagy épp deaktiválja a V8-as erőforrást. Nem maradhatott ki a csomagból a 'Performance' mód sem, amelynek kiválasztásakor azt is garantálhatjuk, hogy a belsőégésű motor folyamatos használatban marad, mely során a 7.9 kWh-s akkumulátorcsomagot is tölti, hogy a maximális teljesítmény mindig rendelkezésre álljon. Végül, de nem utolsósorban adott a 'Qualify' mód is, amely nem meglepő módon a teljesítményt helyezi előtérbe, és engedélyezi, hogy az 1000 lóerő megszakítás nélkül a vezető rendelkezésére álljon.
A Ferrari mérnökei a váltó elkészítésére és finomhangolására is komoly figyelmet fordítottak, ennek eredményeképp a nyolcfokozatú duplakuplungos egység közúti használat során WLTP szerint mérve 8%-kal csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, mindezt úgy, hogy pályahasználat esetén pedig nő a hatékonyság. Az olasz gyártó némi súlycsökkentést is végrehajtott, a váltó súlya 10 kilogrammról 7-re csökkent, mindezt pedig a hátramenet fokozat kiiktatásával sikerült elérniük. Ezen funkció mostantól eDrive módban, a középkonzolon lévő kapcsolókkal aktiválható.

További érdekessége az új modellnek az eSSC névre hallgató menetstabilizátor, amely a körülményekhez alkalmazkodva folyamatosan kezeli a nyomatékelosztást a kerekek között. Bekapcsolt elektronikus kipörgésgátló mellett a vezető abban is biztos lehet, hogy a V8-as erőforrás és a villanymotorok által generált nyomaték a lehető legoptimálisabb elosztásban jut el a négy kerékhez - bármely vezetési mód mellett.
Az új karosszéria tervezésekor fontos szempont volt, hogy olyan speciális anyagokat használjanak, melyek növelik az autó merevéségét, viszont a súlyát elfogadható szinten tartják. Az elvégzett munka meghozta az eredményét, hiszen a hibrid rendszer 270 kilogrammos plusz súlya ellenére az SF90 Stradale mindössze 1570 kilogrammal mérlegelt, ami 1.57 lóerő/kilogrammos teljesítmény-súly arányt eredményezett. Mindez rekordnak számít a sorozatgyártott autók kategóriájában, mint ahogy a 250 km/órás sebesség mellett előállított 390 kilogrammnyi leszorítóerő is a jobb értékek közé tartozik. A belsőégésű erőforrás és a villanymotorok hűtéséről az elől és oldalt elhelyezett nagy méretű légbeömlők gondoskodnak, a hatékonyságot pedig tovább növeli, hogy az F1-es autóhoz hasonlóan itt is a levegő befújását lehetővé tévő felnidizájnt használtak.
Az autóversenyzés csúcsából érkező fejlesztésekkel megtámogatott Ferrari SF90 Stradale végsebességét 340 km/órában, 0-100-as gyorsulását pedig 2.5 másodpercben határozta meg a gyártó.