Button annyira szenvedélyes gyűjtő, hogy egyszer három autót is vásárolt egy Las Vegas-i árverésen, köztük egy LS7-es Corvette-motorral hajtott Chevy Bel Airt, „és ugyan alig vezeti őket, de ez nem számít”, mondta a brit. Szerinte nem is az a lényeg, hogy drága vagy olcsó egy autó, „hanem az a lényeg, hogy birtokolja őket”.
„Abban az évben, amikor aláírtam a Williamshez, elmentem egy Ferrari kereskedőhöz, és vettem egy F355-öt”- idézte fel Button az Autocarnak. „Nem engedték, hogy menjek vele egy tesztkört, mert túl fiatal voltam a biztosításhoz, szóval az utasülésben kellett ülnöm az értékesítő mellett. Még mindig megvan az a kocsi, és sosem fogom eladni. Az egyetlen, amit bánok, hogy állt mellette egy F40 nem sokkal drágábban. Sokkal jobb befektetés lett volna”- ismerte el utólag Button.
Ez is érdekelhet:
Azóta olyan gépek fordultak meg a kezei között, mint Bugatti Veyron, Ferrari Enzo, limitált kiadású Porschék, de bevallotta, nem az élvezeti értékük miatt. „Őszinte leszek: párat befektetésként vettem és sosem vezettem. Többnyire azért veszem meg őket, mert tetszik a gondolat, de nem igazán nyújt élvezetet a vezetésük olyasvalakinek, aki olyan tapasztalattal rendelkezik, mint én”- jegyezte meg.
A Veyronnal nem sokáig tartott az együttlét. „Kensingtonban voltam egy jelzőlámpánál, férfinak éreztem magam, majd amikor betettem egyesbe, megette a váltót. Ki kell szállnom és eltolni az útból. Egy forgalomirányító rendőr nem akart segíteni, mondván, ez nem az ő munkája. Egy olyan kocsi volt, amire 5000 fontba került az új gumi. Ezzel a tudattal nem tudtam élvezni”- tette hozzá Button, aki a japán Super GT-ben és a WEC-ben indul manapság.
