Mercedes-Benz A-Osztály

Szinte hihetetlennek és oly távolinak tűnik a jávorszarvas-teszten elbukó, meglehetősen bumfordi első A-osztály a negyedik generációhoz (W177) képest: sportos kiállású kompaktot faragtak belőle a Mercedesnél, minősége és helykínálata komoly szintet lépett, de ugyanez igaz a technikára, különösképp az infotainmentre és az elérhető asszisztensek kínálatára. Az eleje harapós és szögletes, hátul ennek ellentéte, tetszetősen bumfordi farral zárták le a dizájnt, ami Kecskeméten gurul le a szalagról testet öltött formában.

A kabinban a nagyobb „testvérekből” ismerős formák köszönnek vissza, az összeszerelés és a minőségérzet – így agyonextrázva – hozza a magas vételárnak megfelelő szintet. Ugyan az ülések valójában műbőrbe vannak húzva és az elsőre fémnek tűnő betétek is „csak” remekül sikerült műanyagok, de ezek egy pillanatig sem rondítanak bele az összhatásba, prémium benyomást kelt az A belseje. A helykínálat is nagyot lépett előre a modellváltással, hátul is kényelmesen elfértem magam mögött (176 cm), egyedül a combok alátámasztásán lehetne fokozni valamelyest.

Az igazi technikai bravúr a rendkívül fejlett és okos extrák között keresendő – ezen a fronton nagyautós tudástárat „költöztettek le pár szinttel lejjebb”. Természetesen minden ilyen tétel feláras, és csak ezek kipipálásával kelti igazán fejlett és prémium autó benyomását az A-osztály. Az MBUX rendszer részeként két, egyenként 10.25 colos digitális kijelző váltja az analóg műszeregységet, melyek képe rendkívül éles é...