Sergio Marchionne FCA-elnök immár kétszeres nagypapa: megszületett szerelemgyerekének, azaz Alfa Romeónak második csemetéje, a Stelvio. SUV nélkül manapság nincs élet az autóiparban, tudják ezt az olaszok is, és a Maserati Levante után a konszern ismét előállt egy érzelmekre ható, sportosságot hangsúlyozó crossoverrel. Felesleges lett volna azzal próbálkozni, hogy újra feltalálják az SUV-t, erről sok-sok évvel lemaradtak,  inkább más utat választanak az Alfánál – valami eltérőt kell csinálni, ráadásul ehhez értenek is.

Ránézel, és letaglóz. Mondjuk nem feketében, hanem gyöngyház fehérben vagy mélybordóban. Orra némi túlzással egy az egyben Giulia, csak megemelve: serleget mintázó hűtőrács, melynek talapzataként a lökhárítókban lévő légbeömlők szolgálnak. Az egész autó szoborszerű képződmény, a hátsó lámpák átnyúlnak az oldalfalra, a csomagtérajtón a lemez megmunkálásával imitálják a spoilert. Sok apró finomság, az összhatás mégsem túlzó, elegáns és kellőképp hivalkodó.

Ehhez képest a kabin hűs germán fuvallat. Visszafogott, homogén színek, monokróm embléma a kormányon, nyoma sincs kivagyiságról és "csak azért is" felfogásról árulkodó részleteknek. Lendület és latinos benyomás azért így is akad: a fejtámlák perforált Alfa Romeo emblémája, vagy éppen a műszerfal széleiben található kerek légbefúvók, amiket 90 fokkal elforgatva zárunk el. A kidolgozás és minőség új szintre került a márkánál – amire rendkívül nagy szükség is volt, ha komolyan gondolják ezt a feltámadás dolgot.

A...